BELEOLVASOK
Miért sírnék?
Jégeső zúdul le a tikkadt tájra,
a házak falát áztatja irgalmatlanul...
A házakban bent meleg van s én fázom:
miért sír a lelkem válaszul?
Mondom én : nincs otthonom, nincs fészkem.
Nincs Apám, ki féltőn karját nyújtja.
Nincs Anyám, hisz ő sincsen mellettem,
miért sír a lelkem néma hangja?
Ki van nekem? S ki az kinek én vagyok?
Miért karol át a bűn, ha mást szeretnék?
Ki látja arany tiszta lelkem? Haldokolok...
Miért sírna Isten, ha nem lennék?
Egyedül vagyok, lehet. De hitem otthonom:
Apa ként féltőn karját nyújtja nekem,
Anya ként letörli sötétzöld könnyeim...
Miért sírnék, ha itt vagy Istenem?
Születésnapodra
Emlékszem a szerelemre,
az érzést, hogyan vártalak.
Hogyan néztél rám nevetve,
s súgtál tiltott vágyakat...
Szivárványos édes élmény,
érintésed itala,
ahogy vártalak akkor régen,
most épp úgy várlak haza.
Átélhettünk gyűlöletet,
közönyt s néma napokat.
De mélyen az én szívemben,
a szerelem nem apadt...
Bőröd selymes érintése,
s érzékeid illata.
Ahogy vártalak akkor régen,
most épp úgy várlak haza.
A béke útja
Hogyan találhatsz a lelki békéhez?
Légy ember, ki hálás és nem kérdez:
Miért történt így, s miért nem ahogy akarod?
Csak mondd: Legyen meg a te akaratod!
Ha istenben nem hiszel, csak sorsban, bármiben,
Nem baj, csak uralkodj értelmeden!
Ne engedd, hogy kétségek gyötörjenek:
Fogadd el sorsod, s békédet megleled!
Egy életen át éhezzük a boldogságot,
De béke nélkül, míg élsz, meg nem találod.
Lehetsz boldog te is, ha úgy akarod.
Csak mondd: Legyen meg a te akaratod!
Tanítsd meg a gyermekedet!
Csodásak a reggelek,
ha meglátjuk a szépet.
S úgy veszünk egy új napot,
mint új lehetőséget.
Nehézségek nélkül tárul ki a világ,
hisz szíveddel látod meg
a legtöbb csodát!
Tanítsd meg a gyermekedet
igazán szeretni!
Mert életében csak akkor
tud majd boldog lenni.
Nem kell ahhoz nagy tudomány,
csak szeresd őt mindig,
nem szeretik a gyerekek,
ha őket lekicsinylik.
Csináljatok minden nap
együtt valami szépet.
A tartalmas együttléttől
fejlődik a lélek.
Ne legyen egy perc sem, a
mi kárba veszne!
Szereteted az úton
végig őt vezesse.
A házasság vonatán
Őrizd meg a szeretetet
Túl szerelmek mámorán!
Utazzatok boldogságban
A házasság vonatán.
Figyelmesség, kedves szavak,
Együtt eltöltött idő,
Mindezzel a szeretetnek melegsége
Egyre nő.
Érdeklődés, közös célok,
Mind jó irányba vezet.
A hétköznapi virágcsokor
Értetek sokat tehet!
Udvarolni kell a nőnek
És csodálni szüntelen:
Hálás lesz és viszonzásképp,
Dédelget majd kedvesen!
Ne hordozd a sérelmeket,
Mindig mond el ami bánt.
Tedd félre a büszkeséged,
S meglásd most is megbocsát.
Bocsáss meg , majd te is, ha kell,
Ha párod épp azt kéri!
A boldogságért minden rosszat,
Tudni kell elengedni...